Sehenswürdigkeiten
9500 Celldömölk, Sport utca 8.
A Vulkán Gyógy- és Élményfürdő a festői Ság‑hegy lábánál várja a kikapcsolódásra és feltöltődésre vágyókat. A különleges vulkanikus környezetben fekvő fürdő mintegy 1600 m² vízfelülettel és nyolc különböző medencével kínál élményeket minden korosztály számára. A gyógyvízben való ellazulás, az élménymedencék pezsgése, a családi programok és a természet közelsége egyedülálló harmóniát teremt. A vulkán erejéből táplálkozó termálvíz nemcsak felfrissít, hanem a test és a lélek megújulását is segíti – így a fürdő valódi oázis a pihenés és feltöltődés szerelmeseinek.
Nyitvatartás
Kiemelt időszak:
június 1.-augusztus 31.-ih minden nap 10:00-20:00
Elő-és utószezon szepember 1.- május 31.-ig 10:00-19:00
Úszóbérlet (napi kétszeri belépéssel)
reggel 7:00-10:00 között
délután 17:00-19:00 között
A Ság hegy mintegy 5 millió éves bazaltvulkán maradványa, amely ma 279 méter magas tanúhegyként emelkedik Celldömölk határában. A korábbi bányászatnak köszönhetően belső szerkezete is jól látható, a bazaltoszlopok és tufarétegek látványosan mesélnek a vulkáni múltról. A védett Sághegyi Tájvédelmi Körzet tanösvényei és túraútvonalai minden korosztály számára élményt kínálnak, az egykori vulkán kréterébe lesétálni páratlan élmény, a csúcsról pedig csodás kilátás nyílik Kemenesaljára. A hegy kulturális emlékeket is őriz: itt található a Trianoni Emlékkereszt és a Sághegyi Múzeum, a közelben pedig a Kemenes Vulkán Park gazdagítja tovább az élményt.
9500 Celldömölk, Sághegyalja Körút 1.
A Kemenes Vulkán Park Magyarország egyetlen vulkanológiai kiállítóhelye, ahol interaktív eszközök, szimulátorok és egy látványos kisfilm segítségével kel életre a vulkánok világa. A közel 1000 négyzetméteres tárlat a laikustól a tudomány iránt mélyebben érdeklődőkig minden korosztálynak izgalmas élményt kínál. Az ikonikus, a Földes és Társai Építésziroda által tervezett épület már kívülről is lenyűgöző, belső tere pedig egy vulkán belsejébe repít. A kiállítás után pedig ott vár a valódi csoda: az 5,5 millió éves Ság hegy!
9500 Celldömölk, Sághegyalja Körút 1.
A Vasparipa Játszópark a Ság hegy lábánál várja a családokat, a Kemenes Vulkán Park szomszédságában. A vasúti hagyományokra épülő, különleges hangulatú kültéri játszótér kisvasúttal, állomásépülettel és mozdonytárolóval idézi meg a múltat, miközben zöld környezetben kínál aktív kikapcsolódást. A parkban rendszeresen szerveznek rendezvényeket és családi programokat, így minden látogatás igazi élményt jelent.
9500 Celldömölk, Sághegy utca
A Ság hegyen barangolva érdemes betérni a Sághegyi Múzeumba, amely az egykori bazaltbánya transzformátorházában kapott helyet. Az interaktív kiállítás a hegy kialakulásától a bányászat korszakán át mutatja be a táj természeti és kultúrtörténeti értékeit, Eötvös Loránd kutatásait és az Eötvös-inga továbbfejlesztett változatát is. A múzeum körül kőpark és kisebb tanösvény várja a látogatókat, a kiállítás pedig a gyerekek számára is élvezetes és könnyen érthető. A Kemenes Vulkán Parktól gyalogosan mindössze 15 perc alatt elérhető.
9500 Celldömölk, Koptik Odó utca 1.
A celldömölki piac több évszázados múltra tekint vissza, eredetileg a település zarándokhelyként szerzett hírnevet. Ma is a város közösségi életének szíve: csütörtökönként és szombatonként helyi termelők kínálják portékáikat a kegytemplom előtti téren és a frissen felújított fedett piactéren. Csütörtökönként a Nagyvárad utca végén bolhapiac is várja a látogatókat. A fedett részen mézek, sajtok, friss idényzöldségek és gyümölcsök, savanyúságok, lekvárok és szörpök válogathatók, míg a templom előtti téren ruházati és háztartási cikkek találhatók.
9500 Celldömölk, Szabadság tér 1-2
Celldömölk mindennapjaiban másfél évszázada jelen van a vasút, amely máig meghatározó része a város identitásának. A helyi anekdota szerint nincs olyan család, amelynek történetében ne tűnne fel legalább egy vasutas. A 2022-ben megújult, impozáns vasútállomás épülete méltón őrzi ezt a gazdag múltat, és ma is a település egyik emblematikus pontja.
9500 Celldömölk, Ostffy Mihály tér 4.
A 14-15. század fordulóján jött létre Nemesdömölk település elődje, amit Kis- vagy Felsődömölkként említenek. Végleges nevét a 18. században kapta Nemesdömölk, ami lakosainak társadalmi helyzetére utalt (nemes). Az 1681. évi soproni országgyűlés Nemesdömölköt artikuláris helyként jelölte meg, ahol az evangélikusok templomot építhettek. Ekkor lett a település a Kemenesaljai Evangélikus Egyházkerület központja. A templom építéséhez 1738-ban kezdtek hozzá, nem éppen ideális körülmények között. Az épület mai helyén bűzös pocsolya volt. Az evangélikus egyházközösség templomát 1744-ben advent második vasárnapján szentelték fel, ekkor Myskei Ádám volt a lelkész.
9500 Celldömölk, Koptik Odó u. vége
A XII. századból származó, eredetileg román stílusú templomot egyes feltételezések szerint II. Béla alapította, bár keletkezésének ideje bizonytalan. A legvalószínűbb, hogy Győr irányából, csónakkal érkező hittérítő szerzetesek építették a szentélyt egy római kori villa alapjaira. Az országban az egyetlen romtemplom, ami tufából épült
A XIII. században gótikus stílusban átalakították, majd a XIV. században a szentély fölé is boltozatot építettek, melyek felett találhatóak a barátlakások. A szentély ebből az időből származó freskótöredékeit a XIX. században még teljes alakjukban lehetett látni. Egyiken az Angyali Üdvözletet, másikon Szent Bertalant ábrázolták, amint saját lenyúzott bőrét viszi a vállán. A templom déli szomszédságában a régi, ismeretlen időkben nyom nélkül elpusztult kolostor emelkedett.
Az oly sok vihart megélt „kicsiny erősség” a török hódoltság idejéig működött, használói ekkor elmenekültek. Középkori kegyszobrát Csallóközbe, a mai szlovákiai Dénesd templomába menekítették. 1803-tól magtárként hasznosították, majd az 1930-as években műemléki védettséget kapott. A II. világháború után, 1946-ban gránátrobbanástól ledőlt az É-i és D-i fal, a tornyot 1948-ban helyreállították.
A mai kor az elpusztult tető helyére újat emeltetett, megóvva a tornyot a végső pusztulástól.
9500 Celldömölk, Hollósy tér 1.
1747-ben adományokból, fogadalmi ajándékokból épült a máriazelli bazilika mintájára a Celldömölki Nagyboldogasszony templom. A tágas templom közepére került a tornyos Erdődy-kápolna, benne az Eszterházy Terézia által emeltetett kegyoltár a drága ruhákba öltöztetett Mária-kegyszoborral, ami a máriazelli Madonna hű mása. Barokk stílusú falképeit Dorfmeister István festette 1774-ben. A Szent Anna-oltár képén, amelyet egyesek szerint szintén Dorfmeister István festett, a szent Szűz Máriával látható. Szentélyének festménye Szent István és Boldog Gizella esküvőjét ábrázolja. Berendezése rokokó stílusú. A tizennégy oltár, szószék, keresztelőkút, feszületek és az ezüst gyertyatartók sokaságának szépsége lenyűgözi a belépőt. A templom jelenlegi orgonáját 1914-ben kapta, mestere (Mauracher, Salzburg) 1876-ban a pannonhalmi bazilika számára készítette. A templom sekrestye melletti terméből kilépve falépcső vezet fel a Tárházba, ahol állandó kiállítás mutatja be az ősi kegyhely fennmaradt, több száz éves kincseit: freskókat, kupolaképeket, hálatárgyakat, képeket, művészi szekrényeket. Itt helyezték el azt a követ, ami megsebesítette a szerencsésen felgyógyult kútásót. A templom felszentelésekor, 1748-ban tartott körmeneten hordozott, fapajzsra festett Mária-kegyképek is itt láthatók.
9500 Celldömölk, Szentháromság tér 1.
Celldömölk központjában, a kegytemplom szomszédságában található a Szombathelyi Egyházmegye által működtetett szálláshely, amely a következő rendezvényeknek és programoknak adhat helyet:
- egyéni és csoportos zarándokoknak szálláslehetőség
- ifjúsági-és felnőtt lelkigyakorlatok
- hittantáborok
- egyházi jellegű továbbképzések, konferenciák, egyéb összejövetelek…
9500 Celldömölk, Koptik Odó utca 1.
A XX. sz. elején, amikor a katolikus Kiss-Czell (Mária Czell) és az evangélikus Nemesdömölk egyesültek, mindössze 50 református élt mai városunkban. 1924-ben megalakult a Celldömölk és Vidéke Fiókegyházközség. A kis közösséget először Végh János adorjánházai, majd Olé Sándor pápai lelkész pásztorolták.
A templom -Dudás Kálmán építész tervei alapján- 1936-37-ben épült.
A gyülekezet 1946-ban lett anyaegyházközség.
1946-48-ig Nádasdy Lajos segéd-, ill. helyettes lelkészként, kisebb-nagyobb megszakításokkal szolgált a gyülekezetben, később megírta az egyházközség történetét.
1949-től 1991- ig Jakab Lajos volt az egyházközség első megválasztott lelkipásztora. 1959-ben épül fel a parókia a Temesvár és a Gábor Áron utca sarkán. 1991-ben a gyülekezet Szentpály-Juhász Imrét választotta meg lelkipásztorának, aki 2005-ig építette a gyülekezetet. 1992-től először a lelkészlakás építették át, korszerűsítve, majd 1998-tól kezdődött a templommal egybenyitható, modern gyülekezeti ház építése. 2005-ben Németh Tamás lett a gyülekezet lelkipásztora. 2006-tól 2008-ig tartottak – nagyrészt a Ny. Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatásának köszönhetően – a templom felújítási munkálatai, melynek eredményeképpen ma kívül-belül szépen felújított épület várja az istentiszteleten résztvevő hívőket, látogatókat, vendégeket.